Címlap Rólam... Osztály CD
Osztály CD PDF Nyomtatás E-mail
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmarkJP-Bookmark

Ez volt az első nagyobb munkám, ahol megtanultam, hogy tényleg a határidő a legjobb múzsa...

2000-ben, nem sokkal az általános iskolás ballagásom előtt egy jelentős problémán gondolkoztunk, vagyis, hogy mit lehetne a tanároknak ajándékba adni. Klasszikus szituáció, szerintem, nem kell részleteznem, mindenki valami egyedit, frappánsat akar adni, és persze olcsót. Felvetődött az ötlet, hogy ki-ki írjon magáról valamit, és ebből fűzzünk össze egy könyvet. Ezt gondoltam tovább. Felvetettem, hogy mi lenne, ha ezt az egészet modern megvalósításban készítenénk el, például egy CD-ROM-ként? Mivel mindenkinek tetszett az elképzelés, de senki sem értett hozzá, így kénytelen voltam egyedül nekivágni a feladatnak...

Rohammunkában, néhány hónap alatt, az utolsó pillanatban el is készült a program. Mivel akkoriban éppen a Microsoft Visual FoxProval foglalkoztam, így adott volt a nyelv, hogy miben írjam.
A CD lényege annyi volt, hogy a nyolcadikos osztályképen mindenkire rá lehetett kattintani, és ekkor az illetőről bejöttek a személyes adatai, illetve amit írt, esetleg rajzolt. A program másik nagyobb egysége az osztály történetéről szólt, itt lapozgatni lehetett az elsős osztályképtől a nyolcadikosig, illetve azt is megtudhattuk, hogy kik mentek el abban az évben, kik jöttek, látszott az osztálynévsor stb. A program futása alatt egy játékból "importált" zene szólt.
Az adatlapon a diák neve, fényképe, születési ideje, aláírása, rajza és egy idézet szerepelt. A program egy dBase formátumú adatbázisra épült, ez tartalmazta a különböző adatokat (a diákokról szóló szövegeket és az osztályképekhez tartozó neveket).
A Kilépés menüpontot is megpróbáltam kicsit érdekesebbé tenni: egy akkoriban több programomban is alkalmazott megoldás szerint a bezárást megerősítő ablakban egy véletlenszerű kérdést tett fel a program (Pl. "Tényleg ki akar lépni?" vagy "Ezt nem gondolhatja komolyan, mégis kilép?" stb.).
Mivel a FoxPro 6-os verziója még nem volt eléggé kiforrott, így a program csak külön telepítés után indult el, hiába nem használt extra kiegészítéseket. (A problémáról lásd Gazsó Zoltán Visual FoxPro 5.0-6.0 című zseniális munkáját, amely beszédesen a "...hogyan működik és hogyan nem..." alcímet kapta.)
Ez eléggé kényelmetlen megoldásnak bizonyult, ugyanis a telepítőt nem lehetett magyar nyelvűre beállítani, így nem sikerült túl felhasználóbarátra. Cserébe azonban meglepően megbízhatóan működött, a tesztelések során nem volt vele nagyobb probléma. (Évekkel később derült csak ki, hogy az Osztály CD Windows 2000 alatt nem fut, de hát akkoriban szerencsére még nem volt ilyen gond...)

A CD-ből kb. 30 darab másolat készült, amelyet a tanárok ajándékba kaptak, illetve a diákok megvettek maguknak, természetesen önköltségi áron. A program teljes terjedelme kb. 98 MB, 181 fájlból áll, 8 alkönyvtárban.

A program indulásakor lejátszik egy Adobe Premiere-rel készített bevezető animációt, majd megjelenik a főoldal, a nyolcadikos osztályképpel, ahol minden diákra rá lehet kattintani. A képernyő alján találhatóak a menüpontok:

1. Az osztályról... (gomb): Az évek (osztályképek) között lehet lépegetni, különböző információk állnak rendelkezésre a kiválasztott évről. (Osztályfőnök, évszám, létszám, névsor, "elment", illetve "jött" diákok listája.) Minden kép fölött az egérmutató kiírja a diákok nevét.
2. Segítség (gomb): Rövid leírás a programról.
3. A készítők (gomb): Egy rövid animációban megjelennek a készítők nevei.
4. Kilépés (gomb): Egy véletlenszerűen kiválasztott kérdésen keresztül lehet kilépni.


A főoldal :: Az osztályképen mindenkire rá lehet kattintani Egy adatlap :: A diákokról így jelenik meg a leírás A Segítség menü :: Rövid ismertető a programról Az osztály története menü :: Osztályképek, névsor, ki jött, ki ment el stb.

 

Hozzászólás

Név:
Hozzászólás:

Hirdetés

Szavazás

Ön szereti az ilyen szavazásokat?
 

Ki van itt?

Oldalainkat 6 vendég böngészi

Ez mi ez?

Ez mi ez?

  • Ez a honlap az életem egy részét mutatja be,
    írásaim, fényképeim, referenciáim találhatóak rajta.
  • Átveszek anyagokat, de megjelölöm a forrásokat,
    hasonló bánásmódot kérnék a sajátjaimra is!
  • A webhely nagy mennyiségű szöveget tartalmaz,
    ezért használatához olvasni tudás szükséges.
  • Egy-egy írás évekkel ezelőtti véleményemet tükrözheti,
    ezekért nem vállalok felelősséget, ma már lehet, hogy másképp fogalmaznék.
  • Semmilyen tömegeket érdeklő dolog nincs rajta,
    se pornó, se botrány, se celebek.
  • A honlapon diktatúra uralkodik, nem demokratikus,
    bármikor bármit törölhetek, ha épp nincs kedvem vitatkozni.
  • Néha komoly, néha komolytalan, vicces és vicctelen egyszerre,
    hogy mindenki megkapja a magáét.
  • A politikai oldalak keverednek bennem, így bármelyik előjöhet,
    ha elfogultnak tűnök egyik irányba, akkor tessék tovább olvasni!

Hírmorzsák

Hírmorzsák

A számítógép sem lehet rabszolga
Az érzékeny lelkű amerikaiak szerint kellemetlen és sértő, hogy az elsődleges számítástechnikai eszközöket "úrnak", a másodlagos eszközöket pedig "rabszolgának" nevezik.
A Los Angeles-i önkormányzat egyik munkatársa panaszt nyújtott be a munkáltatójánál, mert sértőnek találta a videólejátszók "slave" és "master" elnevezését, amely magyarul rabszolgát és urat jelent. Ennek eredményeképp az önkormányzat közbeszerzési osztályának vezetője azt kérte a beszállító cégektől, hogy a termékeik megjelölésénél lehetőleg kerüljék el ezeknek a szavaknak a használatát.
"A Los Angeles-i önkormányzat érzékenységét és kulturális sokszínűségét figyelembe véve nem fogadható el ez a megjelölés" – írta Joe Sandoval a cégekhez eljuttatott e-mailben, amely a BBC információi szerint nem ultimátum, csupán egy javaslat. A kifogásolt, rabszolgatartó társadalomra utaló kifejezéseket egyébként a mazochista szexuális kapcsolatok résztvevőire is alkalmazzák.
Mivel az informatikai rendszerek és a számítógépek korlátozott erőforrással rendelkeznek, az alegységek egy szigorú fontossági sorrend alapján működnek. Így ugyanis könnyebben elkerülhető a nélkülözhetetlen egységek váratlan leállása. A sorrendet valamilyen módon a technikai leírásokban is jelezni kell; a merevlemezek és optikai tárolók esetében régóta bevált kifejezés a "master" és a "slave", amely pontosan kifejezi az eszközök alárendeltségi viszonyát.
"Megértem, hogy az informatikusok évek óta ezeket a kifejezéseket használják, mi azonban arra kérjük a gyártókat, vizsgálják meg, mit tehetnek az ügyben" – mondta Sandoval, aki azt is elárulta a BBC-nek: egyszer már visszautasított egy olyan berendezést, melyen a sértő szavak szerepeltek.