Ugyan csak átutazóban néztem be szlovén barátainkhoz, de pár óra alatt is kiderült: ellentmondásos hely Szlovénia. Ez leginkább a kerékpáros közlekedésben szúrt szemet. Ljubljana és Maribor a bicikliseknek is tartogat meglepetéseket. Szó szerint.

Dicséretes, hogy rengeteg helyen láttam bicikli utat vagy sávot felfestve, az itthoni állapotokhoz képest mennyiségben messze előttünk járnak. Járdán, úton, hídon, mindenhol, általában más színű burkolattal is elkülönítve a többi közlekedőtől.

Azonban sokszor úgy tűnt, kissé túlzásba vitték a dolgot. Az egy dolog, hogy gyalogosan a járdán nem mindig lehet szabályosan közlekedni, mert oda is felfestik az utat, ahol nincsen hely, így a sétáló emberek jogosan kóvályognak át a kerékpárosok előtt.

Úgy tűnt, hogy nem sok tervezés előzte meg a bicikliutak kialakítását, ahol volt egy kis hely, oda felfestették. Ahogy sikerült, sok helyen életveszélyes megoldásokkal, derékszögű kanyar, szűk sáv a járda legszélén, letöredezett szegéllyel, toldozott-foldozott utak belógó villanyoszlopokkal.

A kelet-európai életérzés akkor tört igazán rám, amikor megláttam egy olyan szakaszt, ahol a kerékpárút felfestése után az út közepébe vasoszlopokat vertek, hogy az autók ne tudjanak ráparkolni...

Szóval, Szlovéniában a mennyiség már alakul, csak egy kicsit a minőségre kell odafigyelni...