[Műsorvezetőnő] – Köszöntöm önöket, ez az ország kedvenc kibeszélő showja. Mostani vendégeink azért jöttek el a stúdióba, hogy megpróbálják tisztázni a kettőjük közti nagyon kínos konfliktust. Mai témánk: nem adok gázt, ha nem fizetsz. Következő vendégeink a gázon vitatkoztak össze, és azért jelentkeztek a műsorunkba, hogy ország-világ előtt mondják el érveiket, szerintük miért a másik a hibás az ügyben. Köszöntsük tehát első vendégünket, Putyint!
[Putyin] – Zdrásztvujtye!
[Műsorvezetőnő] – Putyin, úgy tudom, a szomszédoddal egy csúnya vitába keveredtetek a földgázról. Hogy is van ez pontosan?
[Putyin] – A kertemben van egy kis földgázmező, abból nem csak nekem jut, hanem a szomszédaimnak is. Évekig jó viszony volt köztünk, tőlem vette a gázt, én meg szívesen adtam, nem sajnáltam senkitől. Azonban mostanában nem fizet érte. Persze először még rendes voltam, azt mondtam, majd kifizeted szomszéd, semmi gond. De egy idő után már kezdett idegesítő lenni a dolog, valamiből nekem is élnem kell.
[Műsorvezetőnő] – Hogy durvult el a vita?
[Putyin] – Addig-addig halogatta a fizetést, amíg meguntam, és megmondtam neki, hogy ő nem kap belőle, adja csak tovább a többi szomszédnak. Azonban a fülembe jutott, hogy ő meg suttyomban magának is levesz egy adagot a többiek részéből. Azt mondtam, akkor kész, végeztünk, nem adok gázt senkinek.
[Műsorvezetőnő] – Értem. Akkor most megkérdezzük a másik felet, hogy ő mit gondol a történtekről. Következik a szomszéd, Juscsenko.
[Juscsenko] – Zdrásztvujtye!
[Műsorvezetőnő] – Szia, Juscsenko, köszönöm, hogy eljöttél. A fagyos pillantásodból látom, hogy nem túl jó a viszony köztetek.
[Juscsenko] – Hát, pedig a pillantásom még nem is annyira fagyos, mint otthon a szobám. Ugyanis Putyin fogta magát, és elzárta a gázcsapot, nem tudok mivel fűteni.
[Műsorvezetőnő] – Nyilván meg van rá az oka, hogy így tett.
[Juscsenko] – Dehogy van! Egyszerűen megsértődött. Máskor is csinált már ilyet, hogy megmutassa, ő az úr a kapcsolatunkban. Én nem hagytam magamat, alig mínusz 20 fok volt, azt még simán kibírtam fűtés nélkül. Viszont most elfogyott a vodka!
[Műsorvezetőnő] – Gondolom, ez a konfliktus a szexuális életetekre is rányomta a bélyegét?
[Juscsenko] – Természetesen. Egész Európában a mi szexuális életünket emlegetik. Pedig az utóbbi időben nagyon elhidegültünk egymástól.
[Műsorvezetőnő] – És a többi szomszéd mit szól a vitátokhoz?
[Putyin] – Semmi közük hozzá!
[Műsorvezetőnő] – Dehát addig ők sem kapnak gázt, amíg ti meg nem egyeztek.
[Juscsenko] – Majd hoznak maguknak Szibériából, nincs az olyan messze.
[Műsorvezetőnő] – De mégis, nem akarnak valahogy kibékíteni titeket?
[Juscsenko] – De, próbálkoznak vele. Addig könyörögtek, amíg írtunk egy megállapodást, hogy bejöhetnek néhányan hozzám, hogy lássák, nem én lopom el a gázt, hanem Putyin nem hajlandó kinyitni a csapot.
[Putyin] – Persze, mindent rám akarsz fogni. Még azt a papírt is meg akartad hamisítani!
[Juscsenko] – Én csak kiegészítettem.
[Putyin] – Csak kiegészítetted! Na de hogy?! Belefirkáltad, hogy „Putyin a hibás”!
[Juscsenko] – Azt nem írhattam, hogy „Gyurcsány a hibás”!
[Műsorvezetőnő] – Srácok, srácok, nyugi! Amíg kicsit lecsillapodtok, behívom következő vendégünket. Õ ugyancsak érintettje a vitának, jöjjön Ferenc, aki miniszterelnök egy kis országban, és a szomszédban lakik.
[Gyurcsány] – Gázvitáktól mentes jó napot!
[Műsorvezetőnő] – Szia, Ferenc. Sokszor jártam már felétek, és mindig magával ragadott Bukarest szépsége.
[Gyurcsány] – Köszönjük a bókot, átadom román barátainknak. Mind a kettőnek.
[Műsorvezetőnő] – Ferenc, úgy hallottam, az országod válságban van, és nem csak Juscsenkóék vitája miatt. Mi az igazság?
[Gyurcsány] – Az igazságot nagyon meg kell fontolni. Igazsága mindenkinek lehet, csak az a kérdés, hogy kié az igazi.
[Műsorvezetőnő] – Ezt hogy érted?
[Gyurcsány] – Meg kell nézni, hogy ilyen válságos időkben, hol lehet meghúzni a nadrágszíjat, ahol a legkevésbé fáj. Le lehet innen is csípni egy kicsit, meg onnan is egy kicsit. Mert például a nyugdíjasoktól nem lehet elvenni az igazságot! Egyszerűen nem tehetjük meg, hogy elvesszük tőlük a 13. havi igazságot. Igazságra mindenkinek szüksége van. Orbán elnök úr azt mondja...
[Műsorvezetőnő] – Õ kicsoda?
[Gyurcsány] – Olyan mint Juscsenko.
[Műsorvezetőnő] – Miniszterelnök?
[Gyurcsány] – Nem, csak egy narancsos forradalmár.
[Műsorvezetőnő] – Értem, de mit szól ehhez a családod, hogy nincs mivel fűteni?
[Gyurcsány] – Anyám a múltkor is panaszkodott, hogy nehezen tudja kifizetni a gázszámlát. Mondtam neki, mama, addig örülj, amíg van miért fizetni. Mert előbb-utóbb a gázszámlából csak a számla marad.
[Műsorvezetőnő] – Annak ellenére, hogy neked sem jut elég gáz, ahogy hallottam, nagyvonalúan kisegíted a szomszédaidat.
[Gyurcsány] – Természetesen! Megoldjuk! Eladjuk! Adunk mindenkinek! Adtam gázt Bosznia-Hercegovinának, Szerbiának, Horvátországnak, mindenkinek, még Sólyom Lászlónak is. Igaz, ő nem tartotta meg magának, hanem továbbküldte az Alkotmánybíróságnak.
[Műsorvezetőnő] – Értem, és szerinted hogyan lehetne megoldani a srácok vitáját?
[Gyurcsány] – Tudod, az a meglátásom, hogy újabb reformokra van szükség. Felkértem a négyes metrót építő cégeket, hogy inkább gázvezeték legyen, ne metróalagút. A kötbérek miatt úgyis elég gáz van már lent.
[Műsorvezetőnő] – Köszönöm, Ferenc. Kedves nézőink, ennyi fért mai műsorunkba, reméljük, Juscsenko és Putyin hamarosan kibékül egymással. Tartsanak velünk legközelebb is, hiszen következő műsorunk témája: Ha megegyezünk, akkor is sztrájkolok! Sok érdekességgel várjuk önöket, többek között Gaskó István itt a stúdióban fogja megállítani a 17.30-as Szabolcs Intercity-t. Viszontlátásra!