Jók vagyunk kockákban. Gondoljunk csak Rubik Ernő világhírű játékára, ami a világ legkisebb szegletébe is elvitte országunk hírét. Most egy újabb magyar kocka van születőben, de ennek már a világűr meghódítása lesz a feladata. Az első magyar műhold hamarosan startra kész.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ûrkutató Diákkörében gőzerővel zajlik a fejlesztés, a lelkes kis csapat éjjel-nappal egy kockán dolgozik. Egy összesen 10x10x10 cm-es, alig egy kilós dobozkán, ami szerény méretei ellenére nagyjából 30 millió forintot ér. Nem véletlenül, hiszen ez lesz az első magyar műhold.

A szerkezet a MaSat-1 („maszat”) nevet kapta, a „magyar” és a „satellite” szavak összevonásából. A kis kocka oldalát napelemek borítják, minimális energiából kell működtetnie magát. Bírnia kell a világűrben rá váró szélsőséges körülményeket, a vákuumot, a kozmikus sugárzást, és 1000 km távolságról is tudnia kell kommunikálni a földi állomással. Ráadásul, odafönt már teljesen  magára hagyatva kell boldogulnia.

Akár a Made in hungary felirat is rákerülhetne, ugyanis a fejlesztő csapat a nehezebbik utat választotta: nem meglévő külföldi egységekből szerelik össze a műholdat, hanem minden részét saját maguk fejlesztik. Természetesen, ez nagyon bonyolult feladat, a problémák már ott elkezdődnek, hogy a szakirodalom legjobb esetben is csak angol nyelven érhető el, rosszabb esetben titkosítva van...

A diákok azért nincsenek teljesen magukra hagyatva, a BME Ûrkutató Csoportjának szakemberei, illetve különböző cégek segítik a munkájukat, anyagi és szakmai támogatással.

A kocka hamarosan munkába is állhat, hiszen a tervek szerint 2009 második negyedévére elkészül, így már jövőre, vagy legkésőbb 2010-ben kilövésre kerülhet. Az még kérdés, hogy honnan indul az űr meghódítására a MaSat-1. Sajnos, hazánk területéről biztosan nem, mert mi nem rendelkezünk az ehhez szükséges eszközökkel, se kilövőállomásunk, se rakétánk, így a „búcsúztató” mindenképpen külföldön lesz.

A műholdat fejlesztő fiatalok a modern kor gyermekei, mi sem mutatja ezt jobban, minthogy a MaSatnak saját blogja is lesz, az érdeklődők a http://cubesat.bme.hu oldalon követhetik majd figyelemmel az űrben történő eseményeket.

Ráadásul, a diákkör közben más szerkezeteken is dolgozik. Két európai űrkutatási programban vesznek részt, az egyikben egy Föld körüli pályára álló műhold (ESEO) fejlesztéséhez járulnak hozzá, a másiban pedig egy Hold körül keringő szonda (ESMO) elkészítésében segédkeznek.

Az ESEO műhold fényképeket fog készíteni, méri a sugárzást, és azt teszteli, hogy a különböző memóriatípusok hogyan bírják az űr mostoha körülményeit. A magyarok az energiaellátó rendszert és egy speciális, a plazma vizsgálatához szükséges műszert készítenek a szerkezethez.

A másik űreszköz, az ESMO fedélzeti számítógépének hardverét és szoftverét is a BME-n fejlesztik. Érdekessége, hogy a szonda többek között a Hold gravitációs mezejét is vizsgálni fogja, ami már Neil Armstrongékat is „megtréfálta”, miatta landoltak 200 méterrel arrébb, mint ahova eredetileg tervezték.

A magyar űrkutatás nem torpant meg a rendszerváltáskor, a múltban elért sikerekhez hűen a mostani diákok is kiveszik részüket hazánk hírnevének öregbítésében. Szépen csendben, minimális költségvetésből, de töretlen lelkesedéssel dolgoznak a világűr megismeréséért.