Az országok közti kulturális és nyelvi különbségek miatt bizony nehéz a reklámokat, márkákat adaptálni. A következő összeállítás néhány ilyen kínosra sikerült helyzetet mutat be...

Ha az ember szerencsés csillagzat alatt született, ennek köszönhetően megadatik számára a nem ritkán kiváló külföldi, valamint a legtöbbször idegesítően primitív honi reklámok összehasonlításának lehetősége, akkor könnyen azt hiheti, odakint fenékig kreativitás az élet, a nyugisabb nyugatibb marketingesek [...] tévedhetetlenek és csupa remekmű kerül ki a kezük alól.
Nem kevés kárörömmel jelenthetjük, azért az ő lábuk is megbotlik olykor-olykor, minek következtében termetes balfogások elkövetésére képesek. [...]
A következőkben bemutatunk néhány elhíresült, meglehetősen mulatságos esetet, amelyek napnál világosabban jelzik a márkák, reklámok adaptálásának problémáit, illetve korlátjait.
A világ egyik vezető időital gyártója a nagy kasza reményében Sapnyolországban is bevezette a 2 literes palackokat, forgalmuk azonban alig-alig csordogált. Az elmaradt siker okait boncolgatva kiderült, hogy a spanyol háztartások túlnyomó többségében használatos kisebb űrméretű hütőszekrényekbe egyszerűen nem fér bele a maxi palack, márpedig a kóla hidegen az igazi. Az S. C. Johnson pofára esett Japánban egyik kiváló minőségű padlófényezőjével, mert megfeledkezett arról, hogy a termék nem csak csillogóvá, hanem csúszóssá is varázsolja a parkettát, márpedig a derék japánok otthon zokniban mászkálnak, ebből kifolyólag hatalmasakat tanyáztak lakásaikban.
Ugyancsak a kultúrális szokások gyökeres különbözőségének figyelmen kívül hagyása hozta kínos helyzetbe a 80-as években azt az amerikai mosószergyártót, aki egy arab országban fotós sajtóhirdetést tett közzé. A képen baloldalt egy szennyes ruha, középen a reklámozott termék, jobboldalt pedig a szépen tisztára mosott, kivasalt, gondosan összehajtogatott ruhadarabok voltak láthatók. Mármost, az arabok jobbról balra olvasnak...
A világcégek elképesztő összegeket költenek márkaneveik ismertté tételére, nem csoda tehát, ha ragaszkodnak méregdrága elnevezéseik globális használatához olyan esetekben is, amikor jelentésük, valamint az általuk keltett képzetek bizonyos országokban (nyelveken) finoman szólva problematikusnak minősíthető. Nem aratott pl. nagy sikert Spanyolországban a Chevrolet cég Nova nevű modellje, lévén a “no va” spanyolul annyit tesz: “nem működik”, “nem megy”. Az AMC Matador nevű autójával bőszítette fel a spanyolokat, hiszen a szó eredendő jelentése: gyilkos. A Ford konszern sem járt nagyobb sikerrel Hispániában, Fiera nevű (spanyolul: “csúnya öregasszony”) tehergépkocsijával, Brazíliában pedig a Ford Pinto mosolyogtatta meg a csinos csajokat, lévén a szó jelentése arra felé: “kis pöcs”. A Toyota MR2-es sportkocsija nem dobogtatta meg a franciák szívét, tudniillik neve fonetikusan, tehát kimondva, “merde”, ami franciául annyit tesz: “szar”.
Ugyancsak kevés spanyol vásárló jutott arra az elhatározásra, hogy Mitsubishi Pajero-t vegyen, ki szeretne olyan autót vezetni, amelynek neve “rejszoló”?
A szlogenek félrefordítása is okozott már jó néhány galibát. Tajvanon a “Pepsi come alive with the Pepsi Generation” jelmondatát kissé figyelmetlenül a “Pepsi will bring your ancestors back from the dead” formára fordították át, ami magyarul kb. így szól: “ A Pepsi feltámasztja az Ön halott őseit”... Ennél is rosszabul járt Koreában az Electrolux porszívó, amelynek svéd szlogenjét (“Semmi sem szív jobban, mint egy Electrolux porszívó”) a következő módon fordították le angolra: “Semmi sem nagyobb szívás, mint egy Electrolux porszívó!” (Nothing sucks more...)
Végezetül feltennénk egy találós kérdést: Vajon miért nem hozták forgalomba hazánkban a Németországban népszerű, sokat reklámozott Punica (ejtsd: punika) nevet viselő üdítőitalt? Rossz az, aki rosszra gondol!

(Forrás: Sulimagazin V. évfolyam, 4. szám)